|
 |
|
|
... ló pedig a dél állata volt.
Amennyiben mi magyarok a fehér színt a nyugati oldal megerősítésére akarjuk használni, csak káoszt okozunk vele, mert nálunk évezredek óta a fehér, keleti erőt jelöl. Ha a ló jelképét a kínai rendszernek megfelelően a déli oldal erősítésére használjuk, ugyanez történik, a sárkányról nem is beszélve, amely legtöbbször negatív mesealakja a magy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A téglagyártás története Vas megyében II
Kovács Ferenc
A szombathelyi agyagtelepülés
Építőanyag 55. évf. 2003. 2. szám
Szombathely tégla- és agyagipara az egész országban talán a legjelentősebb ipartörténeti emlékekkel rendelkezik a római kortól napjainkig. Két évezrede folyik a város agyaglelőhelyeinek kihasználása, tégla- és agyag-gyártmányok égeté... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ŐSEINK "SZENT" ÁLLATAI: A TURUL ÉS A GRIFF
A turul
A turul kétszer játszik szerepet őseink hiedelemvilágában.
1. "Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek... nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... gyűrűket. Az asszonyok lovának szerszámjai is ékesebbek. A nők számára készültek az ezüstlemezekből kivert vagy csontfaragásos berakással díszített kápájú nyergek is. Sokfelől ismert a ma is élő keleti - főleg belső-ázsiai - szokás, hogy a nők hajfonatukba különböző ékességeket, gyöngyöket, átfúrt pénzeket fűznek. Hasonló díszeket találunk a honfoglaláskori női sírokban is. Varkoc... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... magaskultúrájú nagyállattartó lovas népeket Góg és Magóg ószövetségi hordáival mosták össze, kiket büntetésből az Úr küldött választott népére. Az új lovasnép, amely az első évezredben tűnt fel a "keleti határon" európai megítélés szerint pogány volt és megítélésük szerint szemben állt a keresztény kultúrkörrel és vallással. Márpedig a magyarság olyan kultúrkörből szakadt Európába... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ugyanis körerkélyéről párját ritkító körpanoráma nyílik a városra és környékére.
Tiszta időben kirajzolódnak a Mecsek hegység csúcsai, távolabb a Villányi hegység vonulatát, keleti irányban a Zengőt, nyugatra pedig a Tubest csodálhatjuk meg. A Misinára vezető úton megkapó szépségű látványban gyönyörködhetünk, a tévétoronyhoz vezető szerpentin pedig elhalad a Szabadság ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... földművességüket. A tanult iparosok és kereskedők, az értelmiségiek és a birtokosok folyamatosan elhagyták őseik földjét.
- A bukovinai eredetű csángók. Amikor Mária Terézia elhatározta a keleti végek megerősítését, 1760-ben generálisát, báró Buccowot (Buckow-ot) határőrség szervezésére a Székelyföldre küldte megsértve ezzel a székelység legszentebb jogait. A királynő tanácso... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... honfoglalás-, majd az Árpádok korában közel azonos százalékos előfordulást mutatnak a XX. századi előfordulásokkal. Ennek - a magyarságra egyedülálló jelenségnek - az oka részben a magyarság "keleti vitalitásában", részben pedig abban rejlik, hogy a besenyők, a jászok és a kunok révén az ország "keleti" utánpótlással bővült. A magyarságra jellemző embertani típusok a honfoglalás k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Tovuudordzsin Szandzsmiátiv tollából; a mongóliai írásjelek és a magyar írásjelek között 13 ugyanazon formában jelenik meg.
A türk rovásfeliratok legnagyobbikát az orhoni felíratok alkotják. A keleti türkök 630-ban Elteris kagán és kormányzója Tonjukuk vezetésével felszabadultak a kínai uralom alól. Elteris 691-ben bekövetkezett halála után, fia Bilge kagán uralkodott, kinek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Cechtnek, a holtaknak életet adó, betegeket, sebesülteket meggyógyitó hősnek a forrásáról szóló történetben fejeződik ki), ezzel szemben a másik vízelemet, a környező óceánokat (különösen keleti, északi és északnyugati irányban) ellenséges erönek képzelték, s démonikus erőkkel hozták kapcsolatba. Hagyományosan az óceán közepére tették a túlvilágot annak minden megjelenési formájáb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rövid, de a második hosszú ("kanális", "búbánat", "diófa" stb.). A török és magyar zenevilágban ezek a nyelvi eredetű ritmusok e népek közötti kapcsolatot tükrözi.
4. Néhány általános keleti stílusjegy: a tempó és előadásmódban a rubato (szabadon) és a parlando (elbeszélve). Az elbeszélve előadott magyar népdalok az ősi belső-ázsiai előadásmódnak a továbbélését tükrözik. A k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DR:KISZELY ISTVÁN:ŐSI MAGYAR NÉPI HANGSZEREK EREDETE ÉS PÁRHUZAMAI
Az énekes zene mellett fontos megvizsgálni, hogy milyen kapcsolat van az európai és ázsiai, illetve a keleti népek és a magyar nép által használt hangszerek között. Az európai zenekultúra legtöbb hangszerének ázsiai eredetét az magyarázza, hogy a régi keleti kultúrák messze magasabb színvonalon álltak, mi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... cső, melynek befúvónyílását elvékonyítják. Ma már csak a csángó-magyarok használják csilinka néven, régebben a székelyeknél is elterjedt; hegedűvel és gardonnal zenekarokban használták. Keleti hangszer, a Kárpát-medencétől nyugatra nem ismert. Gyermekjáték változatát fűzfatilinkónak nevezik.
Lopótök és napraforgószár furulyák a magyar népi hangszerek között fordulnak elő. E ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Északkelet-Felvidék. Jellemzi a verbunk (sarkantyúzás, hatoztatás, pusztafalusi sarkantyús), a csárdás (konyhatánc), a karikázó, a lakodalmi osztótánc és az erdőbényei bodnártánc.
3. Keleti palócok és matyók. Jellemző a vasvári verbunk, a csárdás (kiskaritó, nagykaritó), a leánykörtánc (sergés), a pajtástánc és az eszközös pásztortáncok.
4. Nagykunság és Jászság. Jellemz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... magaskultúrájú nagyállattartó lovas népeket Góg és Magóg ószövetségi hordáival mosták össze, kiket büntetésből az Úr küldött választott népére. Az új lovasnép, amely az első évezredben tűnt fel a "keleti határon" európai megítélés szerint pogány volt és megítélésük szerint szemben állt a keresztény kultúrkörrel és vallással. Márpedig a magyarság olyan kultúrkörből szakadt Európába... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... származó táltos állat alakú szellemét ábrázolja.
5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre. A magyar Árpád-házi pénzeken található emberfejű griffek párhuzamait a keleti puszták népeinek hagyatékaiban is megtaláljuk. A szakrális fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy népe oltalmazója legyen, hanem, mint az ősei és az Isten földi alakja, a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alakúak voltak, jelezvén, hogy tulajdonosuk puha talpú csizmában (mokaszinban) járt. A kengyeleknek a ló felé forduló száruk meredekebb volt a külsőnél. Sarkantyút nem használtak, lovukat keleti módra térddel vagy sarokkal, s ha kellett lovaglókorbáccsal ösztökölték. Őseink lovain szügyelő nem volt. A kantárt veretekkel díszítették, patkóra nem volt szükség.
- A lovas temetke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... főként a zsombékos helyekre elkalandozott állatok kihajtására használták. A pásztorok szerint "olyan okos, mint az ember, meg is érti az embert, nemcsak beszél, hanem gondolkozik is". Ősi keleti fajta¸ első ábrázolása a sumer Eriduból (Abu Sahrainból) származik a Kr. előtti 3800-ból. Ősi sumer neve: puli. A hagyomány - és a kutatók szerint - a puli azonos az ősi tibet doggal vagy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... örvényszerűen csigavonalas gomolyban csapnak fel. Ilyen napjel díszíti a kínai és belső-ázsiai díszkapukat, kolostorok gerendáit, de a székelykapukat is. A csángó-, a kalotaszegi-, és a székely kapu keleti rokonságát nemcsak szerkezeti, de napjel díszítéses formái is megerősítik. Népünk nemcsak regős énekeiben őrzött meg a Nap csodálatára vonatkozó jelképeket, de a napfordulókor t... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DR:KISZELY ISTVÁN:ŐSEINK HÁZAI
A honfoglalás körüli években sok auktor emlékezett meg őseink lakhelyeiről. Természetszerű, hogy elsősorban azokat a számukra különleges lakhelyeket, a belső-ázsiai jurtákat említik meg, amilyeneket Európában nem ismertek; alig tesznek említést a kőházakról és a faházakról. Őstörténetünk hirdetőinek nagy tévedése az, mintha őseink össze-vis... |
|
|
|
|
|
